Háborúról és békéről, demokráciáról és jogfosztottságról Rómában

 

Simó Endre beszámolója a Medlink tanácskozásról

 

 

   Mediterrán kapcsolatok (Medlinks) címmel Rómában nagyszabású tanácskozást tartottak 2006. november 24-26. között a békés együttélés és a nemzetek demokratikus fejlődésének előmozdításáért, a társadalmi igazságosság megteremtéséért a Földközi-tenger térségében, és környezetében. Az eszmecserét az olasz kormány és Lazio Tartomány támogatásával az Un ponte per (Hidat építeni), az ARCI, az olasz Attac, a Beati i Costruttori di Pace (Áldottak a békét építők), a Consorzio Italiano di Solidarietá, a FIOM-CGIL (A CGIL szakszervezeti szövetség Vasmunkás Szövetsége), a Guerre e Pace (Háborúk és Béke), a Libera, a Lunaria, a Rete del Nuovo Municipio, az Osservatorio Euro-Mediterraneo e del Mar Nero, a Sinistra Euromediterranea (Euro-mediterrán baloldal), és több más olasz szervezet rendezte. Harmincegy ország és függetlenségéért harcoló nép képviselői vettek részt rajta, mintegy százan: Albániából, Algériából, Belgiumból, Bosznia-Hercegovinából, Egyiptomból, Franciaországból, Görögországból, Horvátországból, Irakból, Iránból, Izraelből, Kenyából, Koszovóból, Libanonból, Líbiából, Macedóniából, Magyarországról,  Máltáról, Marokkóból, Mauritániából, Montenegróból, Nagy-Britanniából, Portugáliából, Romániából, Spanyolországból, Szerbiából, Szíriából, Tunéziából, Törökországból, továbbá az amazigh, a nyugat-szaharai és a palesztin nép képviseletében.

    A Villa Piccolominiben tartott három napos eszmecsere hat témakörben zajlott:

1. Hogyan válhat a Mediterrán térség a civil társadalom politikai együttműködésének terévé?

2. Hogyan kapcsolható össze a demokráciáért és a jogokért folytatott küzdelem a gyarmatosítás, a háború és a terrorizmus elleni harccal?

4. Állhatnak-e a vallások a szabadság és az együttélés szolgálatában? Hogyan segíthet a kultúra, és az új politizálás a társadalmi válságok leküzdésében?

5. Hasznos tapasztalatok, akciók, javaslatok arról, hogyan lehet megálljt parancsolni a háborúzásnak, és az erőszaknak a Földközi-tenger medencéjében.

6. Lehetséges és hasznos-e civil szövetség létesítése a térség békéjéért, a társadalmi igazságosságért, az emberi jogokért, a szabadságért és a demokráciáért?

 

   Az eszmecsere plenáris üléseken zajlott, minden kérdésről mindenki hallhatta a véleményeket, de csak egy témakörben szólalhatott fel 5-10 percben.

   A teljesség igénye nélkül idézek néhány véleményt:

 

   Patrizia Sentinelli, Romano Prodi balközép kormánykoalíciójának külügyminsizter-helyettese, volt társadalmi-szervezeti aktivista „népek közötti új hálót” sürgetett a békéért, és ennek megvalósításában nagyon fontosnak nevezte a civil társadalmak közti kapcsolatépítést. (Az olasz kormány azóta teljesen kivonta az olasz csapatokat Irakból.)

    Sherif Etata (Egyiptom): Az elit hagyományosan összefonódott a gyarmatosítókkal, a nép nem. A nacionalizmus, az integralizmus, a muzulmán testvérek tevékenysége jelenti a legfőbb veszélyt a társadalmi haladásra. Az iszlám ugyanakkor összességében nem integralista, jóllehet vannak integralista iszlám mozgalmak is. Nem szabad általánosítani a terrorista hajlamokat!

    Bruno Moroso (olasz): Nem szabad hagyni, hogy a NATO stratégái döntsék el, ki lehet a barátunk és ki nem. Olaszországnak magának kell megválasztania barátait, építeni kapcsolatait a déli vállalkozókkal, a „harmadik világ” szövetkezeteivel.

    Berber asszony: A Mediterrán medence déli részén semmibe veszik az emberi jogokat. Tömeges gyilkosságok, népirtások fordulnak elő Maliban, Algériában, Marokkóban, francia segédlettel. Az Afrikából lélekvesztőkön az olasz partok felé menekülők áradata csak a jéghegy csúcsa.

   Marokkói férfi: A nyugati médiában az iszlám világról csak az integralizmus jön át. Párbeszéd deficittel állunk szemben. A Nyugat azt hiszi, az igazság egyedüli letéteményese. Nyitni kell, nincs szükségünk zárt ideológiákra, civil együttműködés kell.

    Raffaela Bolini (olasz): Két tűz között érezzük magunkat: leterroristáznak minket, amikor szembeszegülünk Bush háborúival, és leconistáznak, amikor védelmünkbe vesszük Izrael jogait. Két útlevélre van szükségünk, ha a Közel-Keletre akarunk utazni, mert ha az egyik fél meglátja a másik pecsétjét, nem enged belépni. Az egyikkel az arab országokba utazunk, a másikkal pedig Izraelbe. Nem akarunk két tűz között élni, más valóságot akarunk. A másfajta világért folytatott küzdelemben tudni kell, hogy a jogfosztottság önmagában nem vezet a jogokért folytatott harchoz, vagy társadalmi igazságossághoz. Lehullott a berlini fal, de nem született olyan új modell, amely a jogokat demokráciában akarná érvényesíteni. A vörös zászló egészen mást jelent Latin-Amerikában, mint Kelet-Európában. Ami régen magától értetődő volt, ma már nem az: népi mozgalmak bontakoznak ki szélsőséges irányban, felhagyva a munkás- és népi hagyományokkal. El kell mélyíteni az elemzést, hasonlóan gondolkodó csoportokat kell szervezni. Talán jó ez a pillanat, hiszen Bush is visszakozik Irakból.

    Iraki férfi: Ne falat, hanem hidat építsünk! A szabadság nevében mind a háborút, mind a terrorizmust el kell utasítani. Tudni kell: az iszlám és a muzulmánok a béke záloga a Közel-Keleten. Az együttműködés alapja az emberi jogokért való fellépés.

    Kiama Kaara (Kenya): A terrorizmus az elnyomott válasza az elnyomásra. Az értékrendnek az emberi méltóság tiszteletére kell épülnie.

    Palesztin férfi: Palesztina megszállásának célja a palesztin nép fejlődésének megakadályozása. Izrael gaztetteket követ el a palesztin nép ellen. Hogyan is lehetne párbeszédbe bocsátkozni egy ilyen országgal? A megszállással kell felhagyni! Nem csak az al-Khaidát, hanem az izraeli állami terrorizmust is el kell ítélni. Meddig kell még bírnunk?

     Tunéziai férfi: Permanens háborúban élünk, gyarmatosító háborút folytatnak ellenünk. Nem választhatunk olyan szövetségest, amelyik nem ismeri el ezt a tényt. Nem lehet egyszerre elismerni az USA igazát és a miénket. Miféle szövetség lehetséges az agresszorral? Az ellenállás szent ügy. Nem érdekelnek a történelmi előzmények. Tábort kell választani! Izrael szisztematikusan irtja a palesztin népet. Ha közös politikát akarunk a Mediterrán medencében, nem foghatunk össze olyan állammal, mint amilyen az izraeli.

     Palesztin nő: Az iszlám türelemre tanít, az iszlám nem hirdet erőszakot. Ami Palesztinában történik a nemzetközi közösség csődje.

    Alessandra Mecozzi (CGIL-FIOM): Hosszú folyamat vezet az új megszületéséhez. Nem elég csak ellenállásra összpontosítani, hanem a távlatokkal is törődni kell. Mi elutasítjuk a pápa iszlámmal kapcsolatos regensburgi kijelentését. Minden tiszteletünk azoknak, akik Palesztinában ellenállnak a pusztításnak. Építő szellemet kell szembeszegeznünk a pusztítással. Törvényesnek tartjuk a fegyveres ellenállást, de vajon ellenállásnak lehet-e tekinteni ártatlan civilek lemészárlását nap mint nap Irakban? Vajon lehet-e a felelősséget egyedül Izraelre hárítani, vagy esetleg az arab országok is felelősek? Gondoljuk át, forduljunk magunkba, adjunk rá választ! Hiszen válaszolnunk kell arra a kérdésre, hogy miféle új világot akarunk!

    Nawal El Saadawi (Egyiptom): Nem elég tüntetni, hanem dolgozni, szervezni, gondolkodni kell. Ahhoz, hogy a világ valóban jobb legyen, nem engedhetünk a szélsőséges tendenciáknak, bármely oldalról származzanak is, hanem olyan összefogást kell kikovácsolnunk, amely az emberi és a szociális jogokat demokráciában és szabadságban juttatja érvényre.

    Olasz egyetemi tanárnő: A hasonlóság önmaga nem zárja ki a konfliktust. A konfliktusok kiküszöbölésének alapja a gazdaság, majd a politikai, a jogi és a kulturális szféra. A neoliberalizmus neokolonializmussal párosul. Ugyanakkor Nyugat-Európában az iszlám közösség demokratikus beállítottságú, a mohamedán fiatalok már demokráciában nőttek fel. A fátyol viselete önmagában nem jelent semmit. Napjainkban az iszlám a szegények harcával való azonosulás jelképévé kezd válni.

    Iraki sejk: Mi nem fogadjuk el a terrorizmust. Az iszlám számára Bin Laden az imperializmus kreatúrája. Szélsőségesek mindkét oldalon vannak: Keleten és Nyugaton egyaránt.

    Nala Chahal (libanoni-francia): Sokkal inkább a Hezbolláhval értek egyet, mintsem azokkal a kommunista elvtársaimmal, akik igazolták Libanon lebombázását, Irakban pedig az amerikai tankokon jöttek vissza. A Hezbollah féket vetett a terrorizmusnak, nem táplálta. Európa szerte terrortámadások történtek volna, ha a Hezbollah nem jutott volna hatalomra.

    Danijela Babic (horvát): Miközben Nyugat-Európa felé új ablakok nyílnak, Keletre és Délre függöny ereszkedik le. A horvátok többsége NATO ellenes, nem akarja, hogy Horvátország csatlakozzon a NATO-hoz. Ugyanakkor nálunk is újjászületőben az idegengyűlölet és a rasszizmus. Nem hiszek a vallások és az egyházak közötti hídépítésben. Vallásmentes kapcsolatépítést javaslok, hiszen mindenkiben piros vér folyik.

   Peter Damo (román): Közös értékekre van szükségünk, kulturális, környezeti és szociális értékekre. Kelet-Európában szociális hanyatlás és szétesés tapasztalható. Nehéz a civil társadalom és a szakszervezetek együttműködése. A Medlink segíthet Kelet-Európa bekapcsolódásában. Az EU a tényleg reprezentatív társadalmi szervezeteket támogassa, ne a hatalom holdudvarához tartozókat. Anyagilag támogatni kell a kelet-európai fórumokat.  A Medlink modellt más térségekre, köztük a Balkánra (Balkanlink) is ki kellene terjeszteni.

 

    Az eszmecsere végén az olasz szervezők javasolták, hogy jövőre találkozzunk újra, és tegyünk lépéseket egy új nemzetközi háló megalakítása felé, Béke és Demokrácia néven.

-.-