Megalakult a Szociális Kerekasztal

Sajtóközlemény – 2006. december 17.

 

   Szociális Kerekasztal alakult Budapesten szombaton (december 16-án) a Magyar Szociális Fórum Koordinációs Munkabizottságának kezdeményezésére. Alakuló ülésükön a Kerekasztal résztvevői követelték a kilakoltatások azonnali leállítását, a hajléktalanokról való gondoskodást, azonnali élelmiszersegélyek útba indítását a nélkülözőknek, továbbá az élelmiszer hamisítók szigorú megbüntetését és kitiltásukat a magyar piacról.

   

    Hazánknak nem árokásásra és nemzetmegosztó politikákra, hanem a legsúlyosabb társadalmi problémák orvoslására van szüksége: a foglalkoztatás növelésére, a megélhetési gondok, a mélyszegénység  enyhítésére. A válságból csak úgy lehet kilábalni, ha az emberekkel, a társadalommal együtt találunk kiutat, erősítjük a nemzeti összetartozást és a társadalmi kohéziót – áll a Kerekasztalt meghirdető felhívásban..

   A társadalmi szervezetek, pártok és szakszervezetek képviselőiből, köztük az MSZP Társadalompolitikai Tagozatának, a Zöldek Pártjának, az Élőlánc és a Civil Fórum képviselőiből, továbbá szakemberekből, köztük orvosokból, közgazdászokból, jogászokból, pedagógusokból és szakszervezetisekből létrejött kerekasztal azt a célt tűzte maga elé, hogy hallassa a társadalom hangját, és ne hagyja, hogy a feje fölött átnyúlva, a társadalmi akarat mellőzésével szülessenek az emberek életét, megélhetését, egészségét alapvetően meghatározó döntések.  

   A Szociális Kerekasztal kezdetben három nagy témakörrel kíván foglalkozni: az egészségüggyel, a megélhetéssel, az oktatással és a neveléssel.

    Demokratikus összefogással akarják megakadályozni a kormány javasolta egészségügyi törvény hatályba lépését, továbbá a több biztosítós társadalombiztosítási modell bevezetését Magyarországon. Elhatározták, hogy ennek érdekében együtt működnek a nemzeti egészségügyi kerekasztallal és azokkal a politikai erőkkel, amelyek szintén elutasítják a szolidaritás elvű egészségbiztosítás felszámolását, a Gyurcsány kormány egészségügyi törvényét és a társadalombiztosítás tervezett privatizálását.

    A megélhetési gondokat a foglalkoztatás növelésével akarják enyhíteni, abból kiindulva, hogy Magyarországon kb. 1,2 millió embernek nincs állása. Elsődlegesnek tartják a mélyszegénység felszámolását – jelentette ki Gajda Imre, a Létforrás Alapítvány társelnöke.

   Magyarországon 2006-ban több mint három millióan élnek a létminimum alatt, csak a nyugdíjasok közül több mint egymillió 750 ezren. „Tömeges gond a közüzemi díjak kifizetése, a gyermekek megfelelő ruházása, táplálása, iskolába járatása. Luxussá vált a kulturálódás, a sportolás, az egészséges életvitel” – fogalmazott Simó Endre, a Fórum koordinátora. Az utóbbi napok drasztikus áremelései tovább rontják milliók amúgy is rossz életkörülményeit- és kilátásait. Elkezdődött az anyagi alapú diszkrimináció beteg és beteg, tanulni és érvényesülni vágyó fiatalok között. Szolidaritás helyett versenyeztetés, összetartozás helyett szembeállítás, esélyegyenlőség helyett a szakadék elmélyülése tapasztalható – fűzte hozzá.

   Az utóbbi időben látványosan romlik a közoktatás helyzete, minősége, a tanulók tudásának színvonala, neveltségi szintje – mondta Szöllősi Istvánné pedagógus, a Magyarországi Biztosítottak és Fogyasztók Egyesületének elnöke. Tőkét vonnak ki az oktatásból, túlzsúfolt a tananyag, hiányzik a tudatos fölzárkóztatás, elkallódnak a tehetségek a pénzhiány miatt, idejétmúlt képzési szerkezet nehezíti a fiatalok munkába állását. Többek között a szabadidős programok leépülése miatt társadalmi probléma lett a drogfogyasztás, a csellengők számának gyarapodása, a fiatalkorú bűnözés. Mindez felveti a kormány felelősségét is. Szöllősiné társadalmi összefogásra szólított fel a súlyosbodó gondok enyhítéséért, és az oktatási kerekasztalhoz hívta mindazokat, akik készek közreműködni a gond orvoslásában.

    A Szociális Kerekasztal résztvevői kezdeményezik a megmaradt közvagyon további privatizálásának befagyasztását, és a közszolgáltatások (egészségügy, oktatás, posta, tömegközlekedés) közösségi tulajdonban tartását.

    A kerekasztal alapítói egyetértettek abban, hogy a magyar társadalom szétforgácsolódását csak a lehető legszélesebb demokratikus összefogással lehet feltartóztatni, máskülönben a válság még jobban kiéleződhet.