Első reagálás az antifasiszta tüntetésre

 

szombat, 2007. augusztus 25. Mester András

 

Személyes benyomás alapján

 

A budapesti Dózsa György téren szervezett antifasiszta tüntetésen kb ezerötszázan vettek részt, köztük fiatalok is. Néhány radikális jobboldali is elvegyült a tüntetők között, és amikor távozásra szólították fel, visszakérdezett: "miért nem akarjátok, hogy veletek együtt tüntessek a gárda ellen?" Nagyon szerencsétlen esetnek tartom a Magyar Nemzet helyszínre küldött tudósítójával, Szarka Ágnessel szembeni durva fellépést. Ez nem pusztán emberi jogait sértette, hanem a tájékoztatás szabadságát is.

Ami a tartalmat illeti: kiváló beszédet mondott Daróczi Erzsébet, kevésbé okosat és emberit TGM.

Messzemenően hiányzott annak világos leszögezése, hogy a szélsőjobboldal malmára a Gyurcsány kormány antiszociális ultra liberális politikája hajtja a vizet. TGM diagnózisa a "kapitalizmus folyamatosan termeli a fasizmust, mint máj az epét", nem tűnt méltó diagnózisnak egy tudós részéről, hiszen nem ad módot semmiféle komoly terápiára.

Elvonatkoztat a konkrét helyzet konkrét elemzésétől. (Másutt is van kapitalizmus, mégsincs ilyesfajta paramilitáris szervezkedés!) Az Antifasiszta Ligában tömörülő balos áramlatok képviselői közül egy sem akadt, aki világos, egyértelmű bíráló megjegyzésekkel illette volna Gyurcsány politikáját, és kimondta volna, hogy messzemenően ludas a kialakult állapotokban.

Egyetlen szó sem esett a legégetőbb társadalmi problémákról, a megélhetésről, a szegénységről, egészségügyről és társadalombiztosításról, oktatásról, részvételi demokráciáról.

Összegezve: az antifasiszta megmozdulás csonkára sikerült, mert sok tekintetben mellőzte az őszinteséget, és azon antifasiszták felelősségének kimondását, akik így vagy úgy, támogatják azt a politikát, amely a szélsőjobboldalnak kedvez, kitartanak Gyurcsány Ferenc kormánya mellett, mert attól tartanak, hogy bukása "utat nyitna a fasizmus előtt". Végül, a megmozdulásból teljes mértékben hiányzott a demokratikus erők összefogásának hangsúlyozása a szélsőjobboldali törekvésekkel szemben, és meghívásuk is magára a demonstrációra. Erre persze csak demokratikusan politizálni tudó baloldal képes. Olyan, amely nem keveri össze a polgári demokratát a nácival!

Daróczi Erzsébet beszéde különösen azért tetszett, mert disztingvált, egészen odáig, hogy még a megtévedt fiatalokkal is párbeszédet ajánlott, emberségesen, intelligensen, pánikkeltéstől mentesen.