Egészségbiztosítás: fejlesztés vagy ”reform” - összefoglaló a Szolidaritás jövője c. budapesti konferenciáról

 

Budapest, 2007. május 13. vasárnap

 

 

   A budapesti MÁV Kórházban vasárnap tudományos-társadalompolitikai tanácskozást tartottak orvosok, tudósok, közéleti személyek és csaknem negyven nagy társadalmi szervezet, szakszervezet és politikai erő részvételével, az egészséghez fűződő emberi és szociális jogok védelmében, az egészségügyi rendszer fejlesztése jegyében. A konferenciát a Magyar Szociális Fórum Kerekasztala, az Országos Civil Fórum, a Professzorok Batthyány Köre, és az Élőlánc Magyarországért szervezte. A fő előadásokat Szollár Lajos, Kerpel-Frónius Sándor, Sinkó Eszter, Németh György és Szakolczai György tartotta. A konferencián elhangzottakat Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője összegezte:

 

1.   A kormány társadalombiztosítási ”reformja” nélkülözi a társadalmi érdek figyelembe vételét: a népesség egészségi állapotának javítását, életesélyének növelését, lemaradásunk csökkentését az európai mutatókhoz képest.

 

2.   A társadalmi érdek helyett az állam terheinek csökkentésében, a költségvetési egyensúly privatizálással történő megteremtésében jelöli meg a valódi célt. A reform-javaslat ezért jellegzetesen neoliberális és pénz centrikus. Mi viszont az embert és az életet tartjuk előbbre valónak, és a humán értékrendet szegezzük szembe a neoliberális monetarizmussal.

 

3.   A reform-terv sérti az élethez és az emberi méltósághoz való jogot. Elfogadhatatlan helyzetbe kényszeríti az orvosokat és a betegápolókat azzal, hogy az ellátás korlátozására vagy megtagadására kényszeríti őket. Ezzel közvetve hippokráteszi esküjének megszegésére készteti az orvost.

 

4.   Az évi 1600 milliárd forintból gazdálkodó ”E” alap (egészségbiztosítási alap) magánkézbe adása alkotmányellenes.

 

5.   A TB privatizálása, az üzleti biztosítás bevezetése azzal járna, hogy az üzleti érdek maga alá rendelné az egészséges élethez való jogunkat, hiszen a fő cél nem a beteg meggyógyítása volna, hanem a ráfordítások lehető legalacsonyabb szinten tartása a lehető legnagyobb bevétel mellett.

 

6.   A reform-terv nélkülözi a társadalom egyetértését és jóváhagyását, pedig semmilyen nagy társadalmi rendszer nem működtethető az abban érintettek együttműködése nélkül.

 

7.   Az elgondolás közgazdasági szempontból is tarthatatlan, hiszen a költségvetés terhei nem csökkennének, az ország terhei viszont nőnének a magánbiztosítók 30 százalékos működési költségei és nyeresége miatt.

   Mindebből azt a következtetést vonták le a konferencia résztvevői, hogy a reform-javaslat szakmailag, társadalmilag és politikailag előkészítetlen, koncepciójában téves, sérti a társadalom és a nemzet érdekeit. Erőltetése minden szempontból káros. Ezért elutasítjuk a ”Biztosítási piac megnyitása” c. kormány-anyagot.

 

   Helyette kiállunk a szolidaritás elvű, egyenjogú, a járulékból és adókból működő, állami költségvetésből kiegészített egészségbiztosítás mellett. Ezt a rendszert mi is tovább akarjuk fejleszteni államilag összehangolta, társadalmi kontrollal és társadalmi részvétellel. Azoknak, akik azt kérdezik a társadalomtól, hogy miből finanszírozzuk a szolidaritás elvű rendszert, azt válaszoljuk, hogy a magyar társadalom ma is megtermeli az erőforrás fedezetet ahhoz, hogy a humánerőforrásokat újratermelő rendszereket, az egészségügyet, az oktatást, a generációs újratermelés intézményeit, a társadalmi szolidaritást fenntartó szociális jóléti szolgáltatásokat - ésszerű, és a társadalommal egyeztetett változtatásokkal - közpénzből lehessen működtetni. Nem indokolt tehát az egészségügy és az oktatás piacosítása azzal az indoklással, hogy csak a magántőke bevonásával lehet biztosítani a fejlesztési erőforrásokat. Ahhoz viszont, hogy a magyar társadalom által ma is megtermelt erőforrások a társadalmi szükségletek kielégítésére fordítódjanak, változtatni kell az anyagi javak elosztási rendszerén, érvényt kell szerezni az egyetemes közteherviselésnek, fel kell számolni a multinacionális trösztök és a bankok adóparadicsomát, új alkut kell kötni velük a magyar társadalom javára. Ez jóval nagyobb összeget jelentene, mint a szegények TB járuléka.

 

   Ahhoz, hogy a társadalom érvényre juttass az érdekét, széles demokratikus összefogást, akcióegységet kell létrehozni. Ez a mai tanácskozás azt bizonyítja, hogy ilyen összefogásra lehetőség van, és képesek vagyunk félretenni világnézeti és politikai különbözőségeinket a közös cél, az egészséges élethez fűződő emberi jog érvényre juttatása érdekében. Az elmúlt hónapokban tapasztalt nagyszerű tömeges kiállás a kórházak, a rendelőintézetek, a munkahelyek védelmében, és ez a mai konferencia is bizonyítja, hogy a szolidaritás értékrendje, szemben a profit értékrendjével, túlnő a szűkre szabott párthatárokon, a klasszikus értelemben vett jobb- és baloldalon, egységbe kovácsolva mindazokat, akiknek fontos az emberi közösség, a közösségi értékrend. A mi összefogásunk komoly erkölcsi tőke. Iskolapéldája lehet annak, hogy képesek vagyunk felülkerekedni önmagunkon, egymásért. Társadalmi haladásban és nemzeti felemelkedésben gondolkodni.

 

   Gyurcsány Ferencet április 30-án arra szólítottuk fel, hogy az MSZP adjon egyértelmű és világos választ a társadalomnak, akarja-e vagy elutasítja a több biztosítós üzleti modellt. Elhatárolódik-e az SZDSZ piacosítási törekvésétől. Szombaton a miniszterelnök azt mondta pártja Baloldali Tömörülésében, hogy folytatni akarja a reform-politikát, és fenn akarja tartani a koalíciót. Hírek szerint nem vezetnének be több biztosítós rendszert ugyan, de megnyitnák a zsilipeket a kiegészítő biztosítók előtt. Még nem világos, vajon ez komfort jellegű többlet biztosítás volna-e, vagy pénzt vinne el a közös kasszából, az OEP-ből is. Az utóbbi ugyanis azt jelentené, hogy a társadalomnak kellene finanszíroznia egyesek komfortját, és a kiegészítő biztosítás a TB privatizáció trójai falovává válhatna hosszabb távon.

Ébernek kell lennünk, nem szabad hagynunk elaltatni magunkat!

   Máris azt üzenjük, hogy ezt a megoldást elutasítjuk, és a kiegészítő biztosítást teljesen külön kategóriaként, az OEP alapjait nem csökkentő megoldásként tudnánk elképzelni. Felszólítjuk Gyurcsány miniszterelnököt, tárgyaljon a szakma és a civil társadalom képviselőivel!

   Mód van arra, hogy a TB ”reform” ne menjen át. Nem szabad megengednünk, hogy átmenjen! Ennek céljából a társadalmi erők további nyomást fognak gyakorolni, és konkrét lépéseket helyeznek kilátásba arra az esetre, ha a kormány figyelmen kívül hagyná véleményüket – mondta.