A Magyar Szociális Fórumról

    A Magyar Szociális Fórum 2003. április 5-én alakult meg Miskolcon, azzal a céllal, hogy együttműködési teret biztosítson egy szabadabb, igazságosabb, békésebb világért és egy demokratikusabb Magyarországért. A Fórum szabad, nyitott, demokratikus együttműködési tér. Nem hagyományos értelemben vett szervezet, hanem együttműködési keret. A Fórumban együtt dolgozó társadalmi szervezetek, szakszervezetek, civil mozgalmak megőrzik önállóságukat, és önálló szervezetekként jelölik ki konkrét céljaikat, és választják meg a valóra váltásukhoz szükséges társadalompolitikai eszközöket. A Fórumon hozott döntések konszenzussal születnek. Ugyanakkor a konszenzus hiánya nem béníthatja meg a Chartában foglalt alapvető célokért folytatott küzdelmet. Az MSZF Koordinációs Munkabizottságában minden szervezet egy-egy megbízottal képviseltetheti magát, egyenjogúan. A szervezeti képviselők testülete az Egészségügyi és a Szociális Dolgozók Demokratikus Szakszervezetében 2004. május 20-án tartott alakuló ülésén hozta létre a Koordinációs Munkabizottságot, és Simó Endrét, a Létminimum Alatt Élők Társaságának szóvivőjét bízta meg a koordinációs teendők ellátásával. (Simó Endre alapító szerepet játszott a Magyar Szociális Fórum létrehozásában, Chartájának megfogalmazásában, és az Európai Szociális Fórum egyik alapító tagja is.) A Koordinációs Munkabizottságba bekapcsolódó új szervezetek egyenjogúan csatlakozhatnak a testülethez, ha szervezetileg, vagy/és egyénileg vállalják az SZVF Elvi Chartájában és a MSZF Charta-tervezetében foglaltakat. A Fórumban együttműködő szervezetek közös célja az emberi és a szociális jogok érvényre juttatása békében, demokráciában és szabadságban. Az MSZF mindmáig nyitott Charta-tervezetében többek között ez áll: „A Fórumot életre hívó szervezetek (több száz) szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer szülessék, amelyikben az emberi jogok és a szabadságjogok teljes hatállyal érvényesülhetnek”. Az MSZF alapítói ezt az alapvetést az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából (1948) vették át. Az MSZF fő céljait a Szociális Világfórum Elvi Chartájából kiindulva fogalmazták meg, a konkrét magyarországi társadalmi és nemzeti talajon. A SZVF Elvi Chartája szerint a fórum-mozgalom a civil társadalom azon csoportjainak együttműködési kerete, amelyek ellenzik a neoliberalizmust és a tőke világuralmát, továbbá az imperializmus bármely formáját, és olyan világtársadalom felépítésén fáradoznak, amely az emberi lényt állítja a középpontba.

    A Magyar Szociális Fórum részese a 2002-ben megalakult Európai Szociális Fórumnak, mely ugyancsak az SZVF Elvi Chartája alapján ténykedik több száz európai civil szervezet és szakszervezet, esetenként baloldali kötődésű politikai áramlatok közreműködésével. Az ESZF eddig négy nagyszabású találkozóval hallatott magáról: Firenzében 2002-ben, Párizsban 2003-ban, Londonban 2004-ben és Athénban 2006-ban. Előadásaikon, szemináriumaikon, közgyűléseiken és vitafórumaikon több tízezren vettek részt, rendezvényzáró béketüntetéseiken több százezren, Firenzében kb. egy millióan. 

     A mozgalom Civilek a Békéért néven először 2003. február 15-én az iraki háború elleni béketüntetéssel vált ismertté Magyarországon.  (A budapesti megmozduláson 50 ezren vettek részt.) A mozgalom következetesen síkraszállt a három millió embert sújtó szegénység enyhítéséért és felszámolásáért, a foglalkoztatás növeléséért, a létbizonytalanság ellen. Ebben a tevékenységében elsősorban a Létminimum Alatt Élők Társaságának törekvéseire és követeléseire, továbbá a Szociális Szakmai Szövetség társadalmi felméréseire és jelentéseire támaszkodott. Demonstrációk sorát szervezte a kilakoltatások és a hajléktalanság ellen. Munkát, békét, biztos megélhetést c. 2005. decemberében kiadott petíciójukban az MSZF KMB-ben képviselt szervezetek azonnali intézkedéseket szorgalmaztak többek között a szélsőséges nyomor felszámolásáért, és a további elszegényedés feltartóztatásáért. Középtávú követeléseik között szerepel az európai létminimum bevezetése. Politikai célként fogalmazták meg, hogy szakítani kell az ultra liberális gazdasági és társadalompolitikával, és úgy kell módosítani az elosztási viszonyokat, hogy maradéktalanul érvényesülhessen az élethez és a megélhetéshez való jog, az esélyegyenlőség. (Ezt a petíciójukat átadták az Országgyűlés elnökének is, aki munkaokmánynak minősítette azt.) Az MSZF egy része aktív részese annak a 2005-ben Firenzében elkezdődött folyamatnak, amely egy Európai Szociális Charta kidolgozására irányul, és melynek lényege a társadalmi részvétel kiterjesztése, a civil kontroll intézményesítése az Európai Unióban, és tagállamaiban.  

  A Magyar Szociális Fórum politikailag és ideológiailag sokszínű emberek és szervezetek együttműködési fóruma. Közös céljuk a szociális jogok érvényesülésének előmozdítása demokratikus összefogással és társadalmi cselekvéssel. Erre irányul legújabb kezdeményezésük egy Szociális Kerekasztal megtartásáról, amelynek célját abban jelölték meg, hogy megvédjék és garantálják a demokratikus szabadságjogokat, ellensúlyozzák  a kormány megszorító intézkedéseit, enyhítsék és igazságosabban osszák el a lakosságra rótt terheket, leállítsák az egészségügy és a társadalombiztosítás privatizálását, azonnal megszüntessék a kilakoltatásokat, és élelmet biztosítsanak a kellő élelemmel nem rendelkezők számára. Leszögezték: a magyar társadalom túlnyomó többsége nem a társadalmi válságban érdekelt, hanem abban, hogy az emberek munkához jussanak, és legyen miből megélniük, békében. 2006. december 16-án megalakult a Magyar Szociális Fórum Kerekasztala, mely mára már négy tárgykörben fejti ki tevékenységét: egészségügyi, megélhetési, oktatási téren, továbbá a demokrácia kérdéskörében. A Szociális Kerekasztal a nyomásgyakorlás eszközévé vált a szociális jogok megvédése és érvényre juttatása érdekében.