A kormány egészségügyi politikája kezd szembekerülni az élethez való joggal

 

A Magyar Szociális Fórum Kerekasztalának közleménye

 

          A magyar társadalom azzal a szomorú ténnyel került szembe, hogy a kormány üzleti érdekeket szolgáló neoliberális társadalompolitikája életeket sodor közvetlen veszélybe. A kórházak, kórházi osztályok bezárása, a betegek ide-oda küldözgetése, utaztatása, az orvosok és ápolók szélnek eresztése, a várólistás rendszer bevezetése életekbe kezd kerülni. Az üzleti biztosítási rendszer hivatalos bevezetése nélkül is, már most annak lehetünk tanúi, hogy a betegellátás kezd két részre szakadni: gazdag és szegény ellátásra, az életesély pedig egyre inkább azon múlik, hogy ki tudja megfizetni a gyógyulását. A tehetősnek lényegesen nagyobb esélye van a gyógyulásra, mint annak, akinek nincs rá pénze. A betegellátás piacosításához a szolidaritás alapú egészségbiztosítási rendszer keretében fogtak hozzá, de facto kikezdve és kétségbe vonva a törvényes ellátórendszert. Az a tény, hogy a várólistás rászorultakkal szemben a „fizető beteget” részesítik előnyben, előrevetíti egy olyan antihumánus konstrukció lehetőségét, amely anyagi alapon differenciál ember és ember, élet és élet között. Egy ilyen rendszer magyarországi meghonosításába sok-sok honfitársunk halna bele, mások pedig kirekesztődnének az ellátottak köréből. Az üzleti szemlélet meghonosítása az egészségügyben nem csak a korrupció és a hálapénz útját egyengeti, hanem – akaratuk ellenére - versenyre kényszeríti a betegeket a gyógyulásért, egymás elleni harcra kárhoztatja őket a fennmaradásért. A neoliberális vonulat előbbre valónak tartja az anyagi szempontot az emberi megfontolásnál, a szolidaritásnál, az élethez való jognál. Pedig hazánk magára nézve kötelezőnek tartja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, melyet az ENSZ 1948-ban fogadott el. A vizitdíj bevezetése óta mindennapi megélhetésükért küzdő honfitársaink tízezrei nem fordulnak orvoshoz, mert nincs pénzük vizitdíjra (Magyarországon kb. fél millióan élnek napi 400-500 forintból) és hanyagolják el egészségüket, annak minden következményével várható élettartamukra, és társadalmi állapotaink alakulására nézve. 

          A negatív folyamatot még fel lehet tartóztatni, és vissza lehet fordítani, ha megteremtődik hozzá a kellő politikai akarat. Nem igaz az a hivatalos állítás, hogy „nincs pénz” az egészségügyi rendszer eddigi, szolidaritás elvű fenntartására, és a jövőben csak a konvergencia programban szereplő társadalmi terhek növelésével biztosítható a gyógyító megelőző ellátás. A Magyar Szociális Fórum Kerekasztala tudományosan megalapozottan állítja: A magyar társadalom ma is megtermeli az erőforrás fedezetet ahhoz, hogy a humánerőforrásokat újratermelő rendszereket, az egészségügyet, az oktatást, a generációs újratermelés intézményeit, a társadalmi szolidaritást fenntartó szociális jóléti szolgáltatásokat – ésszerű és társadalmilag egyeztetett változtatásokkal – közpénzekből lehessen működtetni. Nem indokolt tehát az egészségügy és az oktatás piacosítása arra való hivatkozással, hogy csak a magántőke bevonásával lehet biztosítani a fejlesztési erőforrásokat. (Gazsó Ferenc: Társadalompolitikai tézisek, Budapest, 2007. január.) Ahhoz, hogy a magyar társadalom által megtermelt erőforrások a társadalmi szükségletek kielégítésére fordítódjanak, rendszerkorrekcióra van szükség: változtatni kell az anyagi javak elosztási rendszerén, érvényt kell szerezni az egyetemes közteherviselésnek, fel kell számolni a multinacionális korporációk és a bankok kiváltságait és adóparadicsomát, új alkut kell kötni velük a magyar társadalom javára. Ez jóval nagyobb összeget jelentene, mint a szegények TB járuléka. (A Szolidaritás jövője c. tudományos-társadalompolitikai konferencia konklúziója, 2007. május 13.)

          Ahhoz, hogy a társadalom érvényre juttassa érdekét, és megakadályozza a jóléti intézmények leépítését, széles demokratikus összefogásra van szükség. Félre kell tennünk világnézeti és politikai különbözőségeinket a közös cél, az egészséges élethez fűződő emberi jog érvényesítése érdekében. Az elmúlt hónapokban tapasztalt nagyszerű tömegkiállás a kórházak, a rendelőintézetek, a munkahelyek védelmében azt bizonyítja, hogy a szolidaritás értékrendje elevenen él az emberekben, és kész szembeszegülni a profit értékrendjével. Folytatni kell a küzdelmet, meg kell akadályozni életjogaink beszűkítését. Küzdelmünk túlnő a szűkre szabott párthatárokon, a klasszikus értelemben vett jobb- és baloldalon, egységbe kovácsolja mindazokat, akiknek fontos az emberi közösség, a közösségi értékrend. Demokratikus összefogásunk a nemzet és a társadalom javára komoly erkölcsi tőke, szép példája lehet annak, hogy képesek vagyunk kiállni egymással, egymásért, társadalmi haladásban és nemzeti felemelkedésben gondolkodni.

          Mivel a kormány – felszólításunk ellenére – semmi jelét sem adja annak, hogy visszakozni kívánna az egészségügy piacosításától, a Magyar Szociális Fórum Kerekasztala a következőket kezdeményezi:

1. Azonnali egyeztetést és közös fellépést a szolidaritási értékrend védelmében, beleértve a tömegmozgósítás, valamint egy átfogó tömegdemonstráció előkészítésének és megszervezésének a lehetőségét is. A Szociális Kerekasztal kész összefogni mindenkivel, aki vissza akarja vonatni a Molnár-törvényt, és meg akarja akadályozni a társadalombiztosítási rendszer üzleti alapokra helyezését, feltartóztatni az egészségügyi ellátás piacosítását. A Szociális Kerekasztal államilag összehangolt fejlesztést szorgalmaz az egészségügyben, és ennek módozatait a társadalommal, és a szakmával való egyeztetés révén tartja megvalósíthatónak, nem pedig nélkülük, és a fejük felett átnyúlva.

2. Támogassuk Albert Zsolt és Albert Zsoltné népszavazási kezdeményezését, és – hivatalos véglegesítése esetén – aláírást gyűjtünk arra a népszavazási ívre, amely az alábbi kérdéssel fordul a lakossághoz: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon megmaradjon a szolidaritás elvű egy biztosítós kötelező egészségbiztosítási rendszer a népszavazást követő évtől számított 10 éven át?”  A nyomásgyakorlás eszközeként segítsünk Albert Zsolt és Albert Zsoltné Állampolgári Kezdeményezésének sikerre juttatásában: gyűjtsünk össze minél több aláírást arra az ívre, amelyen az áll, hogy „Magyarországon ne szűnjön meg a szolidaritás elvű egy biztosítós kötelező egészségbiztosítási rendszer!”

3. Szegezzünk szembe a piacosítási törekvésekkel olyan korszerű szolidaritási modellt, amelyhez a társadalomnak valóban érdeke fűződik, és történelmi távlatokban is fenntartható. A Magyar Szociális Fórum Egészségügyi Kerekasztala alternatív javaslatot készül kidolgozni, és társadalmi vitára bocsátani. Ez a javaslat jelenleg szakmai egyeztetés és vita tárgya. A tervet társadalmi vitára fogjuk bocsátani. Lényege abban összegezhető, hogy az ember akkor tud élni az egészségéből fakadó lehetőségekkel, ha ellenőrzést gyakorolhat az egészségét meghatározó dolgok felett. Ezt az „ellenőrzésgyakorlást”, melytől az egészség függ, demokratizálásnak hívják. Egészség és demokratizálás tehát szorosan egybeforr.

 

 

2007. június 8.

 

 

Ács László elnök (Zöldek Pártja)

Bagi Béla alelnök (MAGOSZ)

Barna Olivér (Léttér Ifjúsági Társsegítő Egyesület)

Dr. Benya László főorvos (Keresztényszociális Műhely)

Bisztray B. György elnök (Kis- és Középvállalkozók Egyesülete)

Czipri Tibor (Civilek a Nemzetért Mozgalom)

Cser Ágnes elnök (EDDSZ)

Csorba Miklós matematikus (Híd Polgári Egyesület)

Dobay Csaba (Független Újságírók Szövetsége)

Dobrovics József elnök (Magyar Nemzetért Mozgalom)

Gajda Imre társelnök (Létforrás Ifjúságvédelmi Alapítvány)

Gantner Péter (Peyer Károly Társaság)

Gőbl György (Soproni Civilek)

Dr. Jánosi Gábor szervező (Egészségügyi Kerekasztal)

Felicitas Sérült Gyermekekért Alapítvány (FSGYA)

Halmy Péter (Állásnélküli Diplomások Országos Bizottsága)

Kaposvári Civilek a Nemzetért Mozgalom nevében Dobrotka Béla

Kardos Gábor elnök (Magyar Tehetségbank Szövetség)

Krasznai Zoltán ügyvezető igazgató (Schieber-Aivil Kft Győr

A Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara Építési, Építőipari és Bányászati szakmai osztály elnöke)

Ladán Éva szociális ügyvivő (Munkástanácsok Országos Szövetsége)

Lányi András (Élőlánc Magyarországért)

Meszlényi Ferenc (Hírker)

Miriszlai Éva (Közegészségügyi Szakszervezet)

Molnár Ervin (Európai Integrációs Alapítvány)

Dr. Nagy Attila orvos (Debrecen)

Nemesszeghy György elnök (Keresztényszcoiális Műhely)

Opitzné Török Erzsébet (Fény a Fényben Egyesület)

Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület XI. ker. szervezete nevében

Pajor-Gyulai Károly elnök

Pál László elnök (Humanitas)

Pós Péter elnök (Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége)

Prókay Sándorné ügyvezető alelnök (Vasútegészségügyi Dolgozók Szakszervezete)

Dr. Sipos József (MSZP TPT)

Simó Endre szervező (Szociális Kerekasztal)

Szandai József kuratóriumi elnök (Palócföld Alapítvány)

Dr. Szilvási István (Országos Civil Fórum)

Sztankovánszki Tibor elnök (Szociáldemokrata Párt) 

Társasházi Közös Képviselők Egyesülete nevében Fürjes Árpád elnök

Tóth Edith (Lakástulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete)

Vajda János (MKMP)

Dr. Peitl Emőke háziorvos (Pécs)

Dr. Amberger Evelin orvos

Bóna Mária Ilona népművelő

Dr. Károlyi Andrea ny. egyetemi docens

Dr. Kelemen Éva közegészségtan-járványtan szakorvos 

Kelemnné Hegyesi Éva gyógyszerész       

Dr. Deák Péter négygyermekes orvos

Dr. Szentmiklóssy Margit szakpszichológus, szakpszichoterapeuta

Dr. Heé Veronika egyetemi docens

Dr. Váczi Judit ügyvéd

Hegedüs Endre gyógyszerész

Horváth Hugó nyugdíjas

Fövenyessy Kálmánné nyugdíjas

Dr. Osvai László

Sári Tamás szociálpedagógus

Fekete Jánosné humánpolitikai munkatárs

Székelyhidi Anikó nyugdíjas

Dr. Szitányi györgy ny. főiskolai docens, újságíró

Dr. Szitányiné Tűzkő Julianna ny. mérnökközgazdász

Szöllősi Istvánné pedagógus

Dr. Borsosné Pataki Andrea

Dr. Novoszáth Péter főiskolai docens (Dunaújváros)

Fáy Balázs és Balázsné nyugdíjasok

Maróth András ny. üzemmérnök

Szénásiné Tasnádi Anna munkanélküli nagycsaládos édesanya

Sárközi Róbertné nyugdíjas

Dr. Kopasz Éva pedagógus (Baja)

Lelkes József lakatos

Lelkes Józsefné adminisztrátor

Lelkes Tamás üzemmérnök

Lelkes Attila programozó

Novák István közgazdász

Retkes György nyugdíjas

Retkes Györgyné Nagy Éva nyugdíjas

Dobos Lajosné (VEDOSZ)

Kardulecz Jánosné (VEDOSZ)

Farkas Károlyné nyugdíjas

Doszpot József nyugdíjas

Simon István (Peyer K. Társ.)

Orbán Éva közíró

Orbán Péter közgazdász

Volentics Józsefné szervező (MSZF Nőtagozat)

Vörös András villamosmérnök, közgazdász

Varga László (CNM – Siófok)

Pap Éva köztisztviselő

Ökrös Zoltán informatikus

Szabó Imre Ferenc nagycsaládos villamosmérnök

Csorba Miklós matematikus

Jáky Ildikó négygyermekes családanya

Papp Zsuzsanna ny. építészmérnök

Szűcs Kálmán műszerész (Debrecen)

M. Szabó Imre Európa érmes TV műsorvezető

Molnár Miklós József Attila díjas író

Benkő Róbertné IT mentor (Budapest)

Kovács Endre kuratóriumi elnök (FSGYA Debrecen)

Onody Gyula gépészmérnök

Szentannai József info. Webszerkesztő

Katona Ferenc nyugdíjas

Hais Barnabás építészmérnök, közgazdász

Bottlik Sándor vállalkozó (Magyar Út Mozgalom)

Bányai Rudolf projektmanager

Sarkady Márta logopédus

v. Horváth Gyula

Kovács Gábor háromgyermekes villanyszerelő

Kovács Gáborné háromgyermekes családanya

Dr. Mészáros Judit főiskolai docens

Törőcsik Attila (Polgár Info)

Kerényi László egyetemista (Miskolc)

Dudás László alkalmazott (Miskolc)

Dudás Klára szülésznő (Miskolc)

Török Lászlóné nyugdíjas

Török Katalin rokkantnyugdíjas

Török Miklós szakmunkás

G. Szabó Klára

Rőczei Tamás nyugdíjas

Pajor-Gyulai Károly mérnök, közgazdász, ny. kormányfőtanácsos

Pajor-Gyulai Károlyné ny. tanítónő

Nyergesné Barabás Csilla nagycsaládos

Dr. Irinyi Tamás nyugdíjas (Debrecen)

Gyorgyovich Anikó nemzetközi titkár

Lakatos Pál újságíró

Kósa István egyéni vállalkozó (Pécel)

Gyetvainé Dörflinger Andrea

Szél Károly gépésztechnikus

Dr. Bakos Batu nagymester (Magyarok Nagyasszonya Szent Korona

Lovagrend)

Mireisz Tibor jegyző (Magyarok Nagyasszonya Szent Korona

Lovagrend)

Bártfai Róbert nyugalmazott tanár

Péter Gyula mérnök

Pécsi Gábor

Nádasdi István (MVSZ)

Setényi Márta okl. gépészmérnök

Dömény Sándorné őstermelő

Dömény Sándor nyugdíjas

Somogyi Zoltán vállalkozó

Kisbaranyi Sándorné ny. ápolónő

Dömény Sándor villanyszerelő

Dömény Sándorné nyugdíjas

Theodore Richard mérnök

Pásztorfi István

Dr. Bonaniné Tamás Tarr Melinda tanár, újságíró-publicista, az Osservatorio Letterario főszerkesztője (Ferrara – Olaszország)

Gyurasics József nyugdíjas

Gyurasics Józsefné nyugdíjas

Czirják Sándor (Abda)

Koniorczyk Györgyné (Rácalmás)

Kovács Éva vállalkozó

Tóth Dániel Levente ügyvezető (Geotop BT Miskolc)

Dr. Kézdiné Patakfalvy Katalin

Ágoston Tibor (Debrecen)

Virágh Katalin

H. Agócsy Erika zenetanárnő

Erdőssy Katalin művelődésszervező

Kovács Ferenc rokkant nyugdíjas

Bánházy Péter nagycsaládos faipari mérnök

Kovács János hírháló mindenes (Nemzeti Hírháló)

Szabó József nyugdíjas (Veszprém-Gyulafirátót)

Fuchs Tamásné rokkantnyugdíjas

Varga Tibor

Barát Gáborné ny. tisztviselő

Wirthné Móricz Zsuzsanna (NÉP) 

Dr. Kanyó Pál villamosmérnök

Fejérváry Ákos

Csókay András

Mészáros András nyugdíjas (Kecskemét)

Mészáros Andrásné nyugdíjas (Kecskemét)

Tatár József (a Rendszerváltó Fórum nevében)

Kovács Magdolna mérnök

Török László népi iparművész

 

A közlemény nyitva áll az aláírsok előtt, kérjük szervezete nevében, vagy magánszemélyként csatlakozzon és az alábbi címre juttassa el aláírását: szocialisforum@freemail.hu