Tiltakozás magyar harcoló zászlóalj Afganisztánba küldése ellen – MSZF

Budapest, 2010. október 20. szerda

      A Magyar Szociális Fórum (MSZF) tiltakozik a kormány bejelentett lépése ellen, hogy 200 fős harcoló alegységet küldjenek Afganisztánba, 330 főről 530-ra növelve az ott lévő magyar katonák létszámát. Az MSZF bejelentette, hogy november 5-én Kerekasztal tanácskozást tartanak az afganisztáni magyar katonai szerepvállalásról, hogy demokratikus nyílt vitában szembesítsék álláspontjukat másokéval, köztük a kormány véleményével is – jelentették be azon a szerdai budapesti sajtótájékoztatón, amelyet társadalmi és politikai szervezetek, valamint szakértők részvételével tartottak a Magyar Nők Szövetségében.

      Az MSZF feltűnőnek tartja, hogy a magyar kormány akkor készül 60 százalékkal növelni az afganisztáni csapatkontingens létszámát, amikor Hollandia kivonja 1950 katonáját, Olaszország csak kiképzési feladatokra vállalkozik 2011-től, Nagy-Britannia 5 éven belül teljesen kivonul, Lengyelország pedig 2011-től csökkenti kontingensének létszámát, 2012-re pedig kivonják a lengyel haderőt Afganisztánból. Különösen szemet szúr, hogy Barack Obama amerikai elnök és az amerikai héják vitájában a magyar kormány ezzel a tervével az utóbbiak oldalára áll, és a demokrata párti elnök kivonulási szándékával szemben azokat támogatja, akik 30 ezer fővel növelni akarják az Afganisztánban állomásozó amerikai haderő létszámát – hangzott el.

      Az MSZF szerint hazánknak és a magyar embereknek a politikai megoldáshoz fűződik érdeke, nem pedig a csaknem 10 éve tartó katonai beavatkozás folytatásához, mert az semmit sem oldott meg. Hazánk azzal teheti a legnagyobb szolgálatot Afganisztánnak és a békének, ha abban segít, hogy az afgán nép maga vehesse kezébe sorsának irányítását. Magyarország NATO-kötelezettsége nem kerülhet szembe a békével és a népek önrendelkezési jogával – mondta Simó Endre, az MSZF szervezője.

      Mátyus Sándor, volt kabuli nagykövet elmondta: meggyőződéssel képviselte a magyar kormány álláspontját, de jogosnak tartja azt az igényt, hogy harcoló alakulatot ne küldjenek Afganisztánba.

      Magyar János, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (Százhalombattai csoport) képviselője nemzeti érdeknek nevezte, hogy a kormány ne küldjön harcoló alakulatot Afganisztánba, ne tekinthessenek bennünket agresszornak. Támogatta építő részvételünket, de azt javasolta, hogy ottani katonai jelenlétünket szüntessék meg, és ne az utolsóként távozzunk.

     Cs. F. Nemes Márta békenagykövet, a Családi Nevelésért Alapítvány vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy a demokrácia katonai erőltetése a diktatúrával egyenlő. Tiszteletben kell tartani az afgán nép önrendelkezési jogát arra, hogy eldöntse, milyen államformát választ. Elsőként kellene kivonulnunk, mert Magyarországnak az életet kell szolgálnia, nem pedig a NATO érdekeit – mondta.

     Thürmer Gyula pártelnök utalt rá, hogy a Munkáspárt kezdettől fogva ellenezte a háborút. Ki kell vonulni Afganisztánból, semmi keresni valónk a NATO-ban – mondta. A november 5-i Kerekasztal tanácskozással kapcsolatban Thürmer annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az nem lesz kormányellenes, hanem szabad, demokratikus vitafórum. Ehhez igényelte a magyar gondolkodó társadalom összefogását és részvételét a tanácskozáson. A konferencia nem pártügy, hanem társadalmi ügy. A Munkáspárt párbeszédre hív fel mindenkit, orvosokat, pénzügyi szakembereket, katonákat, diplomatákat, közembereket, akinek véleménye van a kérdésről – jelentette ki.

     Salga István, az Igazságos Jogállamért Szövetség elnöke az 1848-as 12 pontból azt idézte, hogy ne legyen idegen katona hazánkban, magyar katona pedig ne legyen külföldön. Építsünk és segítsünk az afgán népnek, ne pedig idegenben háborúskodjunk, miközben saját hazánkat sem tudnánk megvédeni egy esetleges támadással szemben – vélekedett. Salga szerint politikai kérdéssé válhat, ha a kormány távol marad a november 5-i Kerekasztal-vitától, és nem vállalja a szembesülést a társadalmi többség véleményével.

     Sipos József, az MSZP Társadalompolitikai Tagozatának tagja egyetértéséről biztosította az MSZF követelését, és azt mondta, azért fog küzdeni, hogy az MSZP se támogassa harcoló alegység kiküldését Afganisztánba. Fontosnak tartotta, hogy a november 5-i Kerekasztal széles demokratikus összefogással tegyen hitet a béke mellett.  

     Hajdú József, a Semleges Magyarországért Alapítvány vezetője „minimális követelménynek” nevezte, hogy ne menjenek csapatok Afganisztánba, a legfontosabbnak azonban azt tartotta, hogy hazánk kilépjen a NATO-ból. „Értő szellemiségre tartunk igényt, nem fogadjuk el a fátyolozást: azt, hogy humanitárius erőnek tüntessenek fel harcoló alakulatot” – szögezte le. Hajdú szerint az önrendelkezés megakadályozása nem magyar érdek, az egyszerű magyar ember ezzel a politikával nem ért egyet.

     Bokor Levente újságíró szerint „vonakodó szövetséges” benyomását keltjük, pedig „világos politikai állásfoglalásra” volna szükség. A Varsói Szerződés megszűnése óta az USA legitimálja a „világrend” fenntartását, ám Magyarország részvétele ebben fenntartásban igencsak kockázatos.

     Gazdag Ferenc, a Rend Párt képviselője emlékeztetett az afganisztáni mélyszegénységre, a soknemzetiségű törzsi társadalmi viszonyokra, és úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok és a NATO koncepciója hibás, ezért kudarcra van ítélve. Kitért hazai biztonságunkra, és úgy vélte, hogy Magyarországnak idehaza van szüksége ütőképes haderőre, hiszen a NATO szövetség hamis biztonságérzetet kelt. A NATO bevitt minket egy konfliktusba, nem pedig kivitt onnan – mondta Gazdag Ferenc.+++

Kiadta: MSZF SZK

+35 30 5927371