A morális pánik kitörése és megjelenése a hazai tv csatornákban

2006 őszére a morális válság elmélyült, és a hazugságbeszédet követően morális pánik tört ki  Magyarországon. Ezt  általában akkor tapasztaljuk, amikor a társadalom „ csináljon már valaki valamit” hangulattal reagál  egy deviáns jelenségre. Amíg az erkölcsi válság letargiát okoz, a  pánik mozgásba hozza  a  társadalom tagjait. A kormányintézkedések és közvetlenül a hazugságbeszéd következtében kialakult jelenség aktívvá tette a civil társadalmat és a sajtót. Ez utóbbiak ativitása folyamatos kölcsönhatásban áll egymással. Az emberek az Országgyűlés tehetetlenségét látva elhatározták, hogy kézbe veszik a saját sorsuk irányítását.

 A morális pánikkeltés és pánik kezelés kizárólag erőteljes média részvétellel képzelhető el. A deviáns jelenséget, a hazugságbeszédet a nemzeti oldal tv csatornái a lehető legnegatívabban ábrázolták. Ezzel az emblematikus ellenségképpel összetartásra, közös tenni akarásra késztették először Magyarország lakosságát, majd nemsokkal később az össznemzetet. A lakosság ugyan négy részre szakadt : 1. Fidesz táborára 2. csalódott baloldaliakra 3. szélsőséges elemekre 4.  a békét, szőnyeg alá sepregetés által  is  megtartani akarókra., de  a  társadalom kb. 75 %-a így is kormányellenssé vált.

A civilek, jól érzékelhető határozottsággal, az elektronikus médiumokban, 2006 őszén, a tömeges rendőri brutalitás következtében szólaltak meg. Korábban a televízió – bármelyik csatorna- nagyrészt a politikusoké volt.  Néha ugyan megkérdeztek szakembereket, de ez esetben kizárólag a téma, és nem a szervezeti hovatartozás volt a fontos. Komoly áttörést jelentett, amikor a Fidesz 2006 késő őszén kivonult a Naptv-ből, így a kiegyensúlyozottság látszata és a nézettség fenntartása végett szükség volt a kormányellenes civilek megszólaltatására. A rendőri brutalitást követő, még nagyobb tömegeket megmozgató, társadalmi együttérzést megteremtő, de pánikot kiváltó téma, 2007 őszén, főleg az egészségbiztosítási tv.  bevezetése,  és villanásszerűen az iskolabezárások voltak. A kezdeményezések - a kormányon belül  - az SZDSZ számlájára írandók.  Ezt azért fontos, mert az MTV, mint közszolgálati tv. láthatóan a kormány, a kereskedelmi csatornák viszont a neoliberalizmus szószólóiként közvetítik az információt. Az egyre látványosabb, főleg nemzeti oldali médiumok által közvetített, civil közéleti részvétellel még jobban fokozódott a  magyarországi és az össznemzeti tenni akarás. Ennek következtében megnőtt a hírigény, az eddiginél is nagyobb harc indult el a média fogyasztókért. A hírTV és Echo tv nézettségének növekedése egyértelműen a hazánkban zajló felfokozott, közvetlen közéletbe való beavatkozási vágy következménye. A műsorokban elhangzott tények a nemzeti oldal etalonjává, ugyanakkor  a kormányoldal célpontjává, fő vita témájává is váltak. Megindult a tv csatornák „hatás-ellenhatás” párbeszéde, amelynek következtében eleinte fokozódott, majd a civilek megerősödésével enyhült a „két Magyarország kép” érzete.

Jelenleg a világban – nem csak Magyarországon - csak az  a személy és téma „létezik”, akit vagy amelyet  a médiumok, leginkább a tv csatornák felkarolnak. A morális pánik következtében felfokozódott civil részvétellel a híradások, ha nem elég gyorsak és személyközpontúak, akkor az adott  csatorna elveszítheti a fogyasztóinak jelentős részét. A kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatás tehát nem csupán civil igény, hanem a megvalósítása  a civil társadalom folyamatos ellenőrzésének a következménye, eredménye.

Szöőr Anna       

Október 23. Bizottság Alapítvány

elnök