Társadalmi összefogás a lakhatási jogért és a kilakoltatások teljes körű leállításáért

Budapest, 2010. július 2.

    Társadalmi összefogás született pénteken azért, hogy a magyar alkotmányba kerüljön be a lakhatáshoz való jog, a kilakoltatásokat pedig teljes körűen tiltsák meg

     A Magyar Szociális Fórum kezdeményezésére tartott Szociális Kerekasztal körül helyet foglaló tizenöt szervezet egyöntetűen úgy döntött, hogy a lakhatási jog megalapozására otthonteremtési programot kell beindítani, különös tekintettel a szociális bérlakások építésére. Azonnali lépésként teljes körűen le kell állítani azoknak a kilakoltatását, akik jogszerűen birtokolják egyetlen otthonukat, és önhibájukon kívül váltak fizetésképtelenné, az államnak pedig meg kell akadályoznia, hogy elvegyék a fedelet azoknak a családoknak a feje fölül, amelyek elvesztették a munkájukat és a megélhetésüket. Ezeknek az embereknek lehetővé kell tenni, hogy bérlőként akkor is az otthonukban maradhassanak, ha elveszítik tulajdonjogukat saját lakásuk fölött – olvasható a határozatban.

      A Szociális Kerekasztal támogatásáról biztosította a kormány és a parlament minden olyan intézkedését, amely a lakhatási jog törvénybe iktatására, és anyagi megalapozására irányul. A társadalmi és politikai szervezetek felajánlották segítségüket a hatalom letéteményeseinek ahhoz, hogy Magyarországon mielőbb valósággá válhasson a lakhatás joga. „Társadalmi részvételt akarunk a kormány és a parlament döntéseinek a kialakításában” – áll az ötpontos határozat végén.

      A Szociális Kerekasztal tanácskozáson a kormány nem képviseltette magát, jóllehet a szervezők meghívták az új kabinetet, tekintettel a társadalmi probléma horderejére.

      Hét szervezet vezetője, Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke, Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke, Dabasi Tamás, a Társadalmi Szervezetek Szövetségének elnöke, és Bögözi Győző, a Bérlakásukat Megvásárlók Országos Szövetségének főtitkára ünnepélyesen csatlakozott ahhoz a stratégiai együttműködési megállapodáshoz, amely arra irányul, hogy minden magyar állampolgár és hazánkban törvényesen letelepedett külföldi alanyi jogon fedélhez juthasson bérlemény vagy tulajdon formájában.

     A témát bevezető előadásában Zlinszky János annak a meggyőződésének adott hangot, hogy maga az érvényben lévő alkotmány is tartalmazza a lakhatáshoz való jogot, csak éppen azok a törvények hiányoznak, amelyek ezt az alapjogot a bírói gyakorlat számára is elérhetővé tennék. A professzor erről azt mondta, hogy a törvényhozás mulasztásos alkotmányellenes késedelemben van. „Megoldást a pillanatnyi helyzetben az kínálna – mondta Zlinszky -, ha a Legfelsőbb Bíróság, vagy az Alkotmánybíróság kötelező módon írná elő a jogszolgáltatónak, hogy az a szerződés, amely a lakhatásnak minden megfelelő biztosítása nélkül vonja el tőkefedezetként a szociális hitelből épülő lakást, uzsorás szerződés, mint ilyen, semmis, mert jogellenes! Az ilyen szerződés alapján a kiürített lakás átadása nem követelhető. Ennek az eddig sorozatosan elkövetett jogsértésnek a korrigálása megtörténhet a Ptk-ban is, meg az új Alkotmányban is a lakhatási jog alapjogként bővebben történő kifejtésével” – mondta Zlinszky János.

     A professzor leszögezte: a tisztességgel dolgozó magyar állampolgárnak joga van olyan munkabérre, fizetésre, jövedelemre, amiből maga és családja létszükségletét fedezni tudja. Ebben a létszükségletben tétel a maga, illetve a családja részére biztosítandó otthont nyújtó lakásban lakhatás anyagi ellentételezése is. (Zlinszky professzor előadásának teljes szövegét külön csatolmányban mellékeljük.)+++

Kiadta: MSZF SZK

 +36 30 5927371