A Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal azért hívott össze sajtóértekezletet, hogy felemelje szavát a súlyosbodó megélhetési gondok miatt, és rámutasson, milyen következményekkel jár a szegénység az érintettek egészségére és életkilátásaira nézve. Célunk az, hogy társadalmi összefogással változtassunk a fennálló állapotokon.

        A megélhetési költségek, elsősorban az élelmiszer és a háztartási energia, azon belül a gáz árának drasztikus emelkedése, és az alacsonyan tartott bérek, juttatások, segélyek miatt egyre több család és egyedülálló ember léte és egészsége válik veszélyeztetetté. A szegénység terjedése nem csak a közvetlenül érintettek létét sodorja veszélybe, hanem hátráltatja az ország normális fejlődését is.

       3-3,3 millióan élnek a létminimum küszöbén, és alatta. (A létminimum összegét 2006 óta változatlanul 60.128 forintban állapítják meg.) Létminimum alatt él a háztartások 28 százaléka, a gyermekes háztartások 41 százaléka, a három vagy több gyermekes családok 60 százaléka. 1,2 millióan mélyszegénységben tengődnek, napi 500-1000 forintból.

      Az elszegényedési folyamat kísérő jelensége az egészségi állapot idő előtti megromlása és a korai halálozás rendkívül magas aránya. A szegények körében a szívinfarktus aránya több mint háromszorosa a gazdagok között előforduló eseteknél. Kétszer annyi a depresszióban szenvedő szegény, mint a tehetős. Ugyanakkor alig 20 százalékukat kezelik, mert a szegényekre jellemzően, csak kevesen fordulnak orvoshoz. Ebből politikai körökben arra a hibás következtetésre jutottak, hogy nincs is szükség az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetre, sem pedig az Addiktológiára.

      A súlyosbodó társadalmi torzulásokra konkrét adatokkal és tanúvallomásokkal kívánunk rávilágítani mai sajtóértekezletünkön, mert figyelmen kívül hagyásuk miatt súlyos testi, szellemi és érzelmi leépülés megy végbe az országban.

      Az MSZF-SZK mindenekelőtt azt követeli, hogy állapítsanak meg reális létminimum összeget, és mindenki számára biztosítsák a létfenntartáshoz szükséges minimumot. Következetesen kitartunk követelésünk mellett, hogy vonják vissza a társadalombiztosítás piacosítása előtt utat nyitó törvényt.

      Mivel megközelítésünk a jelenlegitől lényegesen eltérő társadalompolitikát igényel, olyan új politikát akarunk érvényre juttatni, amely kész és képes módosítani az elosztási viszonyokon a dolgozó és a rászoruló rétegek javára, munkához juttatni a munkanélkülieket, növelni a foglalkoztatást, mindenekelőtt a hazai iparra támaszkodva, és a szövetkezési összefogások ösztönzésével.

      Egy ilyen politika megalapozásáért széles demokratikus összefogásra épülő országos tanácskozást kezdeményezünk. „Rendszerkorrekcióval és társadalmi összefogással a válság leküzdéséért” címmel új társadalompolitikát kívánunk meghirdetni.

-.-