Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal szervezőjének beszéde a 2008. október 18-i egri, Dobó téri nagygyűlésen

     Jó estét Eger! Jó estét Magyarország! Azért jöttünk ide, a Dobó térre az ország megannyi vidékéről, hogy világosan és egyértelműen leszögezzük: Eger harca az ország harca! Célunk azonos: meg akarjuk akadályozni a betegellátás privatizálását, meg akarjuk védeni a munkahelyeket és a közös vagyont!

     Fejlődést akarunk, nem profitgyarapítást.  Emberi és társadalmi fejlődést. Ha az állam ennek érdekében magántőkét is be akar vonni a betegellátás fejlesztésébe, semmi akadálya, de ha a profit kedvében akar járni az emberé helyett, szembe találja magát velünk! Hívják azt az érdekcsoportot HospInvestnek, vagy másnak!

     Eger minden magyar szemében a hősiesség jelképe. A hazaszereteté, az ellenállásé az idegen elnyomással, a leigázással, a betolakodókkal szemben. A Markhot Ferenc kórház dolgozói frontharcosai annak az országos méretű küzdelemnek, amely nemzeti szuverenitásunk helyreállítására irányul a globális pénzügyi érdekekkel szemben. Mert hiszen manapság nem kellenek ágyuk ahhoz, hogy egy népet alávessenek! Megteszi a tőke is! Ha hagyjuk, hogy maga alá gyűrjön, ha hagyjuk, hogy cselédsorba taszítson saját otthonunkban, akkor meg is fogja tenni. Senkinek se legyen kétsége felőle! Termelő kapacitásunk 65-70 százaléka külföldi tulajdonba került, szétverték virágzó mezőgazdaságunkat, és most a földet akarják eladni. A multinacionális trösztök által megtermelt érték túlnyomó része, évi 4-5 milliárd dollár kivándorol az országból, és mások jólétét gyarapítja. Közben a kormány 4 milliárd eurót vesz föl hitelbe kizárólag a pénzügyi szféra stabilizálására. Mintha a népnek a részvénypiac alakulása volna a legfőbb gondja! Béreink 60 százaléka létminimum közeli, több mint 3 millióan a létminimum alatt tengődnek. A szegénység a gyermekes háztartások 41 százalékát, a három vagy több gyermekes családok 60 százalékát érinti. És most azt akarják, hogy ők fizessék meg a nemzetközi pénzügyi válság árát is! Befagyasztják a béreket, hozzányúlnak a nyugdíjakhoz, és a családi pótlékhoz. Ez az ő társadalompolitikájuk!

    Nem a munkahelyteremtés, a megélhetés biztosítása a cél, egy ledolgozott élet után járó nyugdíj értékének a megőrzése, hanem a tőke érvényesülése, a profit, a pénzügyi egyensúly. Az aranyborjú előtt hajbókolnak, miközben millióknak arról kell dönteniük, hogy egyenek-e vagy fűtsenek. Ahelyett, hogy adócsökkentéssel serkentenék a hazai ipart és mezőgazdaságot, azokat is feláldozzák a multik oltárán, akik kis- és középvállalkozóként a legtöbb embert foglalkoztatják. Ez így nem megy tovább!

    Miközben az egész világon állami eszközökhöz folyamodnak a válság megfékezésére, a kormány tovább privatizál, a HospInvestet karolja fel és a hitelért cserében felkínálja a maradék nemzeti vagyont.

    A józanész azt diktálná, hogy a kórház dolgozóira, az ország dolgozóira, saját nemzetükre és népükre támaszkodva keressék a kiutat a pusztító válságból, amelynek még csak az elején tartunk! De nem! Nem az ember a fontos, hanem a pénz! Gyárak zárnak be, tömegesen küldik kényszerszabadságra a dolgozókat, megkezdődtek a tömeges elbocsátások, növekszik a munkanélküliség. Drágul a hitel, gyengül a forint, erősödik az infláció, és drasztikusan nőnek a megélhetési költségek. Te pedig ember, törődj magaddal, tán az Isten is megsegít!  

     Nekünk, Barátaim, ilyen feltételek között kell helytállnunk! Ugyanazért, amiért mindig is kellett: megélhetésünkért, szabadságunkért, jövőnkért. Erről a jogunkról most sem mondunk le, semmilyen kormány, semmilyen ellenérdek kedvéért sem! A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal ma is Eger oldalán áll, és holnap is Eger oldalán fog állni.

     Merítsünk erőt az egri dolgozók bátorságából, példamutató kiállásukból! Merítsünk erőt abból, hogy nemzeti összefogással rákényszerítettük a kormányt és parlamentet a kétszer is megszavazott egészségbiztosítási törvény visszavonására. Merítsünk erőt annak tudatából, hogy nem a kormány váltja le a népet, hanem a nép a kormányt!

     Sikerünk titka az összefogásban rejlik. Abban, hogy képesek vagyunk háttérbe szorítani világnézeti és politikai különbségeinket a közös cél elérése érdekében!  Ez a közös cél most a Markhot Ferenc kórház megvédése az idegen érdekekkel és kiszolgálóival szemben. Együtt, összefogva meg fogjuk védeni, ami a miénk! Eger csillaga vezéreljen minket harcunkban a kórházért, nemzeti önrendelkezésünk és szuverenitásunk helyreállításáért!

2008. október 16.