Kényszerből dolgoznak-e a nők?

Szöőr Anna előadása a Rendszerkorrekciót a megélhetésért c. tanácskozáson, 2008. szeptember 29.

 

A világon 2, 9 milliárd munkavállaló 40 %-a, azaz 1,2 milliárd nő.

1996 óta ez  a szám 17, 4 %-os növekedést mutat

Mégis a  dolgozó szegények 60 %-a nő

A férfi munkanélküliség: 6, 1 %, a női 6, 6%

A női-férfi bérkülönbség :90 %

International Labour Office : Juan Somavia főigazgató szerint a nők nem emelkednek a munkájuk révén.

Ennek okai és egyben orvoslása: az esélyegyenlőségi politika javítása ( pl. EU. 2001-2005 V. keretprogram)

-          Gazdasági: egyenlő munkáért egyenlő bért! Mo-n  a női szellemi munka 74%, fizikai 60%-a  a férfiakénak.

-          -egyenlő képviselet hiánya a döntéshozatalban, svéd modell: 50 % nő-férfi , női kvóta pl. Norvégiában. Mo. 35 nő a parlementben,. Multiknál: üvegplafon elmélet

-          szociális jogok  : szülői szabadság, családi teendők összehangolása: svéd modell

-          civil élet : női, emberi jogok gyakorlása (  munkahelyi szexuális zaklatás stb.)

-          nemi sztereotípiák feltörése :svéd-magyar doc.

     Nehezen áthidalható ellentmondások:

A kisgyermekes nők medián életkora: 30 év, aktív anyai és munkavállalói kor is egyben

Az egyszemélyes háztartások aránya: 29% Vigyázat ! Néhány gazdag szingli, a többi átlag alatti életszínvonalon élő nő, különösen 65 év felett. Nyugdíj kérdés a jövedelem függvényében!

A háztartások 50 %-ban nem dolgozik mindenki

20%-ban senki

      Nők foglalkoztatási rátája az EU-ban:

2004 55 %

2010 50% lisszaboni ráta

2025: 65%

A középkorú nők igen rossz helyzetben vannak, helyüket a fiatalok veszik át, akik viszont anyák. Ördögi kör: negatív  hatása a népszaporulatra!

 

 

 

                       A  női  munkavállalói attitude Svédországban és Magyarországon

 

 Hazánk szocialista emancipációban csalódott anyáira jellemző, hogy lányaik nevelése arra irányul, hogy felhívják  figyelmüket arra, hogy ne a munkaerőpiacon pazarolják el a fiatalságukat, hanem találjanak egy gazdag férjet vagy kitartót, akit szexuálisan, majd gyermekeikkel magukhoz láncolnak és ez az ellenszolgáltatás elég ahhoz, hogy a párkapcsolat számukra biztonságot adjon. A KSH egyik  szakértője szerint a nők egy része kényszerpályának érzi, hogy dolgoznia kell és  szívesebben venné, ha a férje eltartaná. Ebben az esetben a nő önként teszi magát kiszolgáltatottá, és ez hosszútávon a családon belüli erőszak egyik fő rizikó faktora. Ez az attitude a polgári családokban is komoly veszélyeket rejt magában, az alacsonyabb iskolázottságú, szegény néprétegeknél pedig a tragédiához vezethet. A prostitútorok célcsoportja tudnillik: a hiszékeny, kalandvágyó, nyelveket nem beszélő, szegény lányokból áll, akik jobb életkörülményekre vágynak. Korábban említettem, hogy mindennek alfája és omegája az esélyegyenlőség ill. annak hiánya. Svédországban az 1980-ban hatályba lépő férfiak és nők munkában való egyenlőségéről szóló ( Esélyegyenlőségi ) törvény a  munkaerőpiaci helyzetre összpontosít. A törvény többször került módosításra a kilencvenes években, és szellemisége hamarosan átment a közszemléletbe. Az 1998-as korábban említett, nők  elleni erőszak   ellen hozott törvény megalkotásakor a parlamenti képviselők közel 50 %-a nő volt és a tudatos erőfeszítés következtében a multinacionális cégek felsővezetésben is számottevő a női részvétel. A svéd társadalombiztosítás megadja a családoknak a mérlegelés lehetőségét, hogy az apa vagy anya kíván-e tartósan foglalkozni születés után óvódába kerülésig  gyermekével. Ugyancsak mindkét szülőt invitálják a szülőket gyermekvárásra felkészítő tréningek, ahogy a születésszabályozást is a nő jogaként, de páros felelősségvállalásként értelmezik.

Magyarországon jelenleg 35 nő dolgozik a parlamentben. A távmunka intézménye kialakulóban van. A 2003. évi CXXV. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény tiltja a nemi alapon történő diszkriminációt, ugyanakkor nem foglalkozik a zaklatáson belül a szexuális zaklatás minősített esetével. A női bérek mind a szellemi, mind a fizikai munka területén alatta vannak a férfiakénak, a multinacionális  cégek nem gyakran alkalmaznak női felsővezetőket, talán a nők médiában való szerepeltetése ( nem felsővezetői pozícióban) mutat ez alól kivételt. A társadalombiztosítás jelenleg „kétszülőközpontú”, sőt a nagyszülő is igénybeveheti a gyermekgondozási segélyt. A  köztudat azonban még nem tette magáévá ezt a szemléletet, az apák akkor élnek a gyes lehetőségével, ha a munkanélküliség veszélye fenyegeti Őket.

 

Néhány megfigyelés:

A tömegmédiumok megjelenítésében az anya szinte mindig elhanyagoltabb, mint a szingli nőtársa. Bizonyos hazai általános iskolai tankönyvekből  nem sikerült száműzni a házimunkát végző anya és vacsorára várva újságot olvasó apa illusztrációját.

 

      A női  esélyegyenlőséghez  a férfitársadalom viselkedéskultúrája nehezen alkalmazkodik  A társadalmi  változtatás igénye alapjaiban rendíti mag a hagyományos női és férfi szerepeket, ezzel együtt az ezekhez való viszonyulást. Kézfogásnál a nő nyújt kezet először, de manapság az illemszabályokban nagyobb szerepet játszik a státusz, mint a nemiség, tehát magasabb státuszú férfi esetén az utóbbi nyújt kezet először a nőnek. Az étterembe való belépésnek manapság nincs jelentősége, a fizetésnek viszont annál inkább. Nyugat-Európában a számlát nők és férfiak közösen fizetik, hazánkban ez inkább csak a diákság körében jellemző. Kevesen veszik észre, hogy ezzel a gesztussal a férfi a találkozást veszi meg és a módszer a patriarchális társadalom szokásainak megmerevítését segíti elő.