VÉSZ – Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége

 

Székhely: 1096 Budapest, Haller u. 23-25. E. lp. IV/408., Levelezési cím: 1450 BP, PF.201

Bejegyzési száma: Fővárosi Bíróság 13086 Adószám: 18264289-1-43

 

e-mail: vesz.erdekvedelem@gmail.com

www.veszov.hu

 

European Parliament

 

Committee on Petitions

 

The Secretariat

 

Rue Wiertz

 

B–1047 Brussels

 

Az Európai Unió Petíciós Bizottsága részére

 

Tárgy: Petíció a magyar kis-és középvállalkozásokat sújtó diszkriminatív, monopolista,

versenyhátrányt okozó eljárásokkal kapcsolatban

 

Tisztelt Petíciós Bizottság!

 

A magyar kis-és középvállalkozások piaci esélyegyenlőségét és egészséges működését lehetetlenné tévő diszkriminatív és monopolista jelenségek, továbbá az Unió ajánlásait e területen semmibe vevő, az európai normákkal össze nem egyeztethető kormányzati magatartás miatt fordulunk Önökhöz.

 

A jelenlegi, katasztrófával fenyegető helyzet létrejöttéért a magyar kormányt elsőrendű felelősség terheli. A hazai jogi és politikai lehetőségek teljes skáláját kimerítettük a problémák orvoslása érdekében, minden eredmény nélkül. Ezért fordulunk Önökhöz és kérjük segítségüket.

 

Meggyőződésünk, hogy az Unióban csak közös feltételekkel, közös stabilitással és közös fejlődéssel haladhatunk előre. Amit nem lehet megtenni egy ír, portugál, francia, stb. vállalkozással, azt magyar vállalkozással se lehessen megtenni, mert ellenkező esetben az Uniót létesítő alapelvek sérülnek.

 

1.

Magyarországon egyes kiváltságos vállalkozói csoportok háborítatlanul

gazdagodhatnak azáltal, hogy az érdemi munkát elvégző cégek járandóságát részben, vagy egyáltalán nem fizetik ki. Ezekhez a demoralizáló folyamatokhoz a magyar hatóságok némán asszisztálnak.A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége által feltárt esetek mindegyikére jellemző, hogy az állami szervezetek az erőfölénnyel visszaélő vállalkozások jogtalan haszonszerzését nem szankcionálják, ezáltal versenyhátrányba szorítják a gyengébb érdekérvényesítő képességekkel bíró kis-és özépvállalkozásokat. A jogszabályi környezet, illetve a hatóságok eljárásai egyértelműen a csalárd szándékot erősítik, ezáltal diszkriminálják a kkv szektor érdemi munkát elvégző, foglalkoztatás terheit viselő gazdasági szereplőit. Az esetek jelentős részében a megrendelői oldalon korrupciós, illetve szervezett bűnözői tevékenység is tetten érhető, ami szintén roncsolja azt a gazdasági környezetet, ahol a kisvállalkozások működnek.

 

2.

A magyar állam jelentős, vissza nem térítendő támogatásokkal segíti a multinacionális vállalkozásokat, úgy, hogy szemet huny ezen cégek inkorrekt, a hazai vállalkozásokat csődbe juttató, erőfölénnyel visszaélő magatartásuk fölött. Számos példa bizonyítja, hogy a gazdasági hatalmukkal visszaélő cégekkel szemben nincs jogszerű segítség, a törvényhozó és végrehajtó hatalom résztvevői közönnyel nézik a tönkretett vállalkozások, családok küzdelmét, sőt az egzisztenciális ellehetetlenülés miatt bekövetkező magáningatlan árverések, kilakoltatások, egyre szaporodó öngyilkosságok sem rendítik meg a hatalom gyakorlóit. Ezekben az esetekben a magyar kkv szektor szereplőinek sérül az egyenlő bánásmódhoz való joga, és diszkrimináció elszenvedői saját hazájukban.

 

3.

A közbeszerzési eljárások esetén folyamatosan tapasztaljuk olyan magyarországi bejegyzésű, de külföldi tulajdonú vállalatok közbeszerzésekben történő részvételét, ahol egyértelműen bizonyítható a tisztességtelen piaci magatartás vagy az anyavállalat, vagy annak leányvállalatai részéről. Olyan külföldi eredetű vállalatokat, melyek tönkretettek hazai cégeket, egyértelmű és bizonyított tisztességtelen magatartásuk miatt ki kellene zárni a pályázati lehetőségekből. Ezek a vállalkozások ma is részt vesznek a pályázatokban, és az EU támogatásokon kívül a hazai adófizetők által biztosított támogatási forrásokból is részesednek, illetve élvezik ezek előnyeit, ezáltal tisztességtelen versenyelőnyhöz jutnak.

 

4.

A magyar törvények által előírt követelmények nem egyformán vonatkoznak a vállalkozásokra Magyarországon, hiszen a számviteli törvény 153§-154§ rendelkezik az éves beszámoló letétbe helyezéséről, mely rendelkezést egyes cégek éveken keresztül figyelmen kívül hagyhatják, míg másokkal szemben a törvény teljes szigorával járnak el mulasztás esetén. Meglátásunk szerint, a hazai kis-és középvállalkozások kötelezettjei e rendelkezésnek, míg egyes multinacionális cégek mulasztásai nincsenek szankcionálva, ezért sérül a hazai vállalkozások egyenlő bánásmódhoz fűződő joga. A magyar hatóságok eljárását diszkriminatívnek tekintjük.

 

5.

A külföldi bankok leánybankjai inkorrekt vállalkozói hitelezést, szolgáltatást folytatnak, a kamatfelár felett olyan költségeket is érvényesítenek, melyeket a fejlettebb tagállamokban nem mernének megtenni. A bankok egyoldalú szerződésmódosításai, illetve egyoldalú finanszírozási és folyószámlahitel felmondásai miatt nagyon sok életképes magyar vállalkozás került csődhelyzetbe. A leánybankok egyértelműen beavatkoznak a magyar gazdasági folyamatokba, amikor az indokolatlan forrásmegvonással egyik napról a másikra megrendítik addig jól teljesítő magyar vállalkozások helyzetét, munkavállalók százait döntve munkanélküliségbe, egzisztenciális ellehetetlenülésbe. Tudjuk, hogy ezek a bankok kartellként működve, úgy szabályozták a szerződéskötési feltételeket, hogy az ügyfelek nem kaptak érdemi választási lehetőséget, – ezáltal megakadályozták azt, hogy a piaci verseny érvényesüljön. Magyarországon a külföldi bankok leányvállalatai tömegesen módosították egyoldalúan a szerződéseket, ez az erőfölénnyel visszaélő eljárás egyetlen jogkövető európai országban sem fordulhatott volna elő komoly társadalmi következmények nélkül. A magyar állam eltűri a bankok monopolista törekvéseit és nem lép fel a leánybankok magyar ügyfeleket érő diszkriminációs magatartása ellen sem.

A később csatlakozott államok társadalma számolt azzal, hogy a csatlakozás érdekében bizonyos hátrányokat is tudomásul kell vennie. Ezek azonban nem torkollhatnak bele egy általánosan érvényesülő hátrányos megkülönböztetés gyakorlatába, mert ezt a csatlakozott államok társadalmai már nem képesek elviselni. Az sem lehet távlat az Unióban, hogy a nemzeti gazdasági teljesítőképesség folytonosan gyengüljön az újonnan csatlakozott országokban, és így nem felzárkózás, hanem egyre nagyobb mértékű leszakadás következzen be.

 

Éppen ezért tisztelettel kérjük:

 

1. a tisztelt Bizottság tűzze napirendjére panaszunkat;

2. végeztesse el e szükséges vizsgálatokat;

3. hozzon határozatot az érintett kérdésekben;

4. kötelezze a mindenkori magyar közhatalmat az érintett kérdések megszabott módon történő orvoslására és az európai normák minden kérdésben történő érvényesítésére.

 

Panaszunkhoz mellékeljük a helyzetet részletesebben ismertető háttéranyagot. A mellékletben bemutatott konkrét ügyek, mint illusztráció szolgálnak a kkv szektor magyarországi vállalkozói klímájának bemutatásához, ezért csak a történések összefoglalóját csatoltuk, hivatalos dokumentáció másolatok nélkül. Természetesen, amennyiben szükséges, mindegyik károsultcég vezetése készségesen Önök elé tárja a bizonyítékait. Mindezen túl, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége minden támogatást, információt, segítséget megad ahhoz, hogy a Petíciós Bizottság tagjai tiszta, korrekt képet kapjanak a kis-és középvállalkozásokat sújtó hazai helyzetről.

 

Budapest, 2009. október 28.

 

Tisztelettel

 

A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének elnökségi tagjai