Magyarországot súlyos gazdasági visszafejlődés fenyegeti a nemzetközi pénzügyi válsággal tetézett hazai válság miatt. Elakadt a társadalmi haladás és a nemzeti felemelkedés folyamata. A recesszió a leggyengébbeket, a bérből és fizetésből élőket, a nélkülözőket sújtja a legsúlyosabban. Kis- és közepes vállalkozók ezrei juthatnak csődbe. Növekszik a munkanélküliség, drasztikusan emelkednek a megélhetési költségek, nő az infláció, gyengül a forint, a keresetek vásárlóereje viszont rohamosan csökken. Mind többen kerülnek szembe mindennapi megélhetésüket érintő alapvető gondokkal. Az uralkodó politika a tőke érvényesülését, a pénzügyi egyensúly megteremtését és az euró bevezetését tartja céljának - összhangban az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által elfogadott konvergencia programmal. A pénzügyi egyensúlynak rendeli alá a gazdasági növekedést, a megélhetést, a társadalmi egyensúlyt.

A Civil Nemzeti Csúcs résztvevői szerint rendkívül súlyosak a globális kapitalizmus válságának magyarországi következményei. A világgazdasági válságért a vezető tőkés hatalmak fináncoligarchiája és multinacionális trösztjei felelősek, de vele együtt az őket kiszolgáló hazai gazdasági és politikai elit is. Hazánkat azért sújtja különösen súlyosan a válság, mert a nemzetközi tőkével összefonódott hazai pénzügyi körök a társadalommal akarják megfizettetni az általuk előidézett válság árát.

A civil társadalom nem hagyja, hogy megint vele fizettessék ki mások számláját. Nem tűri, hogy a pénzügyi válság ürügyén kétségbe vonják megélhetéshez való jogát! Beleszólási és döntési jogot követel magának saját sorsának alakításába. Ennek érdekében élni akar szabadságjogaival, köztük a közvetlen hatalomgyakorlás lehetőségével. Ezt a célt szolgálta az I. Magyarországi Civil Nemzeti Csúcs, mely a következő döntéseket hozta Budapesten 2008. november 15-én:

1. Társadalmi ellenállásra szólítunk fel a kormánypolitikával, és általában a neoliberalizmussal szemben, mert a válság árát a dolgozókkal, a nyugdíjasokkal, a kis- és közepes vállalkozókkal akarja megfizettetni.
2. Nemzeti ellenállást hirdetünk hazánk szuverenitásának helyreállításáért a neoliberális globális érdekekkel szemben.
3. Követeljük a kormánytól, hogy azonnal vonja vissza intézkedéseit a bérek és a nyugdíjak csökkentéséről, a kis- és középvállalkozók terheinek növeléséről. Azokkal fizettesse meg a válság árát, akik a válságot előidézték!
4. Tiltakozó megmozdulásokra szólítjuk az embereket a szakszervezetekkel és mindazokkal összefogva, akik nem csak szavakban, hanem tettekkel is készek kiállni a megélhetésében veszélyeztetett kisember mellett. Első lépésként csatlakozunk a szakszervezetek által november végére tervezett sztrájkmegmozdulásokhoz, és tüntetésekhez.
5. A társadalmi ellenállás szervezésére koordinációs bizottságot hoztunk létre, melybe minden szervezet egy-egy képviselőt delegálhat.
6. Munkacsoportot állítunk fel egy olyan új társadalmi program kidolgozására, amelyet a neoliberális, társadalomellenes politika helyett akarunk érvényre juttatni széles társadalmi összefogással. Az általunk javasolt új program alapelemei: a gazdasági növekedés fellendítése, a foglalkoztatás növelése, az elosztási viszonyok módosítása a dolgozók, a nyugdíjasok, a kis- és közepes vállalkozók javára, terheik mérséklésével, az országból kivihető profit korlátozásával, a jelenleginél nagyobb hányadának visszaforgatásával a nemzeti ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatások fejlesztésére. Új egyensúlyt akarunk tőke és munka között a megélhetés biztonságának növeléséért, a társadalmi-emberi szükségletek jobb kielégítéséért. Programunk összhangot akar teremteni társadalmi érdek és pénzügyi szempont között. Kezdeményezzük a kiárusított nemzeti vagyon azon részének visszaszerzését, amely nélkülözhetetlen a magyar társadalmi haladás és a nemzeti felemelkedés szempontjából. Azonnali hatállyal véget vetnénk a közvagyon további privatizálásának és leállítanánk a közszolgáltatások, az egészségügyi ellátás és az oktatás piacosítását. Kezdeményezzük, hogy az állam azzal a feltétellel folyósítson hitelt a bankoknak, a multinacionális vállalatoknak és a hazai nagyvállalatoknak, ha a támogatás fejében részvényeik arányos része társadalmi tulajdonba kerül. A Civil Nemzeti Csúcs olyan politikát akar hatalomra juttatni, amely nem engedi meg, hogy a pénzügyi csoportok közpénzből szanálják magukat, utána pedig tovább gyarapítsák profitjukat a társadalom kárára.
7. Úgy döntöttünk, hogy a Civil Nemzeti Csúcsot a részvételi demokrácia új tényezőjévé avatjuk. Feladatát abban jelöljük meg, hogy a közvetlen demokrácia fórumaként segítsen érvényre juttatni az emberi jogokat és a társadalmi-nemzeti érdekeket. A Civil Nemzeti Csúcs és koordinációs bizottsága nyitva áll minden olyan társadalmi szervezet, szakszervezet, és társadalmi erő előtt, amely kész hatalomra segíteni a dolgozó-, a nyugdíjas- a kis- és közepes vállalkozói rétegek, azaz a magyar társadalom túlnyomó többségének érdekében álló új politikát.

Kelt Budapesten, 2008. november 15-én